Az Óperenciás tengeren is túl – a mesekezdő mondatok háttere

A meséknek jellemző a kezdőmondata. A legtipikusabb felütés az “egyszer volt, hol nem, volt”. Ez a szófordulat megtalálható szó szerint vagy némileg módosítva számos nyelven (Once upon a time, Il était une fois, Es war einmal, C’era una volta, Der van engang). Emelett tipikus felvezető gondolat a messzi tájra való utalás is, mint például egy messzi messzi tájon, galaxisban ?, “ hetedhét országon túl”, ami a lengyeleknél például “hét hegyen és hét erdőn túl” repíti a hallgatóságot. Megjelenhet a történet igazságának megkérdőjelezése is: “tán még igaz sem volt”. 

A magyar meséknek egy különlegessége az Óperenciás tenger, a kurta farkú malacról nem is beszélve. Óperencia is egy világ széli tájra viszi a képzeletünket, azonban annyi érdekessége van, hogy mégis valós helyre utal. Feltételezések szerint Felső-Ausztria tartomány nevéből ered („Österreich ob der Enns”, vagyis az Enns folyó feletti Ausztria), és az Óperenciás tenger a környéken található tavakra utal. Különböző feltevések keringenek, amelyek szerint a magyar huszárok számára jelentette ez az otthontól távol eső messzi földet. 

Bárhogy is, ezek a felütések segítenek időben és térben is elrepíteni a gyermeket a valóságtól messze, egy varázslatos világba. Egy óvodáskorú gyermek számára még könnyen keveredhet is a való világ és a képzelet, ami úgynevezett  “fantáziahazugságokban” jelenik meg. Nálunk például rendszeresen van lególeves az oviban… Iskoláskorra már a gyerekek magabiztosan el tudják választani a valóságot a képzelt világtól, de esetükben is egyfajta ráhangolódás, egy átvezető kapu ez a pár mondat. 

Óperencia és társai meginvitálják a gyermeket egy utazásra a csodák világába. 

Tanulságok az első tréningalkalomból

Nagyon sokat tanultunk a képzés első próba-alkalmából, és sok érdekes kérdést kaptunk. Ezekről majd később írunk többet, egy különösen is érdekeset most is megosztunk. Többekben felvetődött, hogy:

Kell-e gonosz a mesébe?

Erre több irányból is próbáltunk ott helyben választ adni. Tömören valami ilyesmit mondtunk:

  • Nagyon nem mindegy, hogy milyen korú gyereknek mesélünk. A kettő-négyévesnél még ne legyen gonosz. Ilyenkor még a saját napjáról mesélünk, vagy állatos mesék jönnek. Később már igényelheti a konfliktust a történetben. Erről a témáról (hány évesen milyen mese lehet jó) hosszan és részletesen beszélgetünk a tréningen.
  • Érdemes megkérdezni a hallgató(ka)t, hogy ők igénylik-e. Van olyan gyerek, aki nem szereti a konfliktust még hallgatni sem. Ha van igény rá, kérdezzük meg, hogy az antagonista milyen okból cselekszik a főszereplővel szemben.
  • A konfliktus forrása nem biztos, hogy egy aktív, külső szereplő kell, hogy legyen. Alternatíva lehet valamilyen természeti körülmény (megáradt folyó, amin át kell kelni), megoldandó feladat, félreértés a szereplők között, esetleg a főszereplő saját önbizalomhiánya vagy személyes nehézsége.

Ezekről és még sok minden másról (például az antagonista lehetséges motivációiról) is beszélgetni fogunk a következő tréningalkalmon, ha van rá igény.

Indul a Mesélj Fejből!

Sikeresen megtartottuk az első próbatréning-alkalmunkat a Magnet Házban, ideális körülmények között. Nagyon köszönjük a résztvevőknek, hogy bizalmat szavaztak nekünk, és végigjátszották és -mesélték a napot. A visszajelzések nagyon pozitívak voltak (hatos skálán 5,5 :), úgyhogy elindítjuk ezt élesben.

Úgy tűnik, hogy jó volt a megközelítésünk, mert három oldalról adtunk támogatást a fejből mesélésben való induláshoz, és mindháromra szükség volt.

  • Improvizációs színházból származó gyakorlatok
  • Minta történetív és logika
  • Mesepszichológiai megközelítés

Összességében sikerként éltük meg, és mindenkit biztatunk a képzés kipróbálására!

Az új időpontjaink: december 6. és 7., várjuk azokat, akik 3-12 éves gyerekeknek szeretnének mesélni. A csoportlétszám reményeink szerint valahol 6 és 16 fő közé fog esni. Nem székeken jegyzetelős oktatás lesz, hanem sok gyakorlás, babzsákokkal 🙂

Jelentkezni lehet: meseljfejbol@gmail.com.